Kosárban
0 Termék 0,- HUF

Website powered by NetOffice

Munkaruha, vagy védőruha?

 

A hétköznapi szóhasználatban inkább a munkaruha megnevezés terjedt el. Valójában a munkáltató által biztosított ruházat szerepe alapján sorolhatjuk a ruházatot egyik, vagy másik osztályba.

 

  Vannak munkakörök, ahol az egységes, a beosztáshoz illő megjelenés követelmény. Ilyenkor egyenruháról, formaruháról beszélünk. Más esetben a tevékenységből adódó fokozott idénybevétel, szennyeződés indokolja, hogy a munkáltató biztosítsa a ruházatot. A munkaruhát bizonyos esetekben tekinthetjük egyfajta szociális juttatásnak is.

 

A munkaruhának – szemben a védőruhával – kihordási ideje van. Ez a kifejezés azt az időtartamot takarja, amelyen túl a ruha átmegy a munkavállaló tulajdonába, azzal már nem köteles elszámolni, és új munkaruhára jogosult. A munkaruhát sok esetben a munkavállaló vásárolja meg, és a költségekkel elszámol. A „közönséges” munkaruhára vonatkozó szabályozást – különösen formaruha vagy egyenruha tekintetében – maga a munkáltató határozza meg. A munkaruha tisztán tartásáról általában a munkavállaló gondoskodik.

 

 Védőruházat

Mint neve is mutatja, általában valamilyen külső, károsító hatástól védi viselőjét. Ez a hatás lehet fizikai, kémiai, biológiai vagy akár ezek kombinációja. A védőruházat kialakítása ennek megfelelő. Természetesen más szempontokat kell figyelembe venni például a láb védelmére a lakatos vagy maró vegyszerekkel dolgozó munkás esetében. Amíg első esetben a mechanikai védelem az elsődleges, a második esetben a vegyszerállóság lesz a meghatározó. Az építőiparban szinte valamennyi károsító hatás előfordul, mégis leginkább a mechanikai hatások és a kedvezőtlen időjárás elleni védelem a legnagyobb feladat.

Más esetben éppen a technológia kívánja meg a dolgozó testének izolálását. Ebben az esetben is meghatározó a védő funkció. Ilyen, amikor az élelmiszeriparban dolgozók, vagy a különlegesen nagy tisztaságot igénylő munkafolyamatok (például félvezetőgyártás) esetén a munkakörnyezetet védjük a dolgozó testéről bekerülő szennyeződéstől.

Fontos, hogy a védőruha alkalmas legyen arra, hogy a dolgozót – vagy éppen a munkakörnyezetet – megvédje a károsító hatásoktól. Sérülése, elhasználódása esetén haladéktalanul javítani, illetve pótolni kell. Beszerzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkakörre, munkafolyamatra előírt védőruha nélkül munkát végezni tilos. A védőruhának kihordási ideje nincs. Tisztításáról, javításáról is a munkáltató gondoskodik. A védőruházat forgalomba hozatalára, használatba vételére szigorú szabályok vonatkoznak. A védőhatást minőségi tanúsítvány igazolja.

 Szabályozás

A munkaruha juttatásáról a Munka Törvénykönyvének 165. § (2) bekezdése rendelkezik. Meghatározása szerint, amennyiben a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató köteles munkaruhát biztosítani. Ez a szabályozás nem túlságosan részletekbe menő. Sok múlik a munkáltató mérlegelésén. A gyakorlatban ez nem is olyan egyszerű feladat. Mi tekinthető nagymértékű elhasználódásnak? Egy kézbesítő számára, aki naponta sok kilométert gyalogol, indokolt lehet a lábbeli juttatása. Az esetek többsége azonban egyáltalán nem ilyen egyértelmű. A munkáltató általában a kollektív szerződésben határozza meg a juttatás rendjét. Itt rendelkezik a jogosító munkakörökről, illetve a kihordási időről.

Az egyéni védőeszköz és ezen belül a védőruha biztosítása az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés alapfeltétele. Juttatását több jogszabály, szabvány is részletesen szabályozza. Az alapvető előírásokat a munkavédelemről szóló törvényben találjuk. Ezeket az általános előírásokat egészíti ki a 65/1999. (XII. 22.) egészségügyi miniszteri rendelet.

A legaprólékosabb, a konkrét munkafeladathoz szükséges eszközök meghatározását maga a foglalkoztató végzi. A munkáltató egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban köteles meghatározni. A különböző munkakörökhöz tartozó védőeszközöket. A védőeszközök juttatási rendjének kidolgozása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

 Megjelent a BAUTREND magazin 2009. augusztus-szeptember számában.